MKOSE Kutyaiskola

 



 MKOSE kikpzsrl
 Kikpzsek idpontjai
 Tancsok az els
    kikpzsi naphoz

 Kutyavoda 
 
Kezd csoport
 Kzphalad 
    csoport

 rz-vd kpzs
 Activity trning
 Agility edzs

 Kutyauszoda


 

Hobbi Kutyaiskola

Pilis Budai Kutysok

Rkosmente TV

.

Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 

 

Kullancsok, babzia(babesia),  lyme kr

 

Az utbbi vekben mr csupn nhny htig tartott az az idszak, amikor kedvenc ngylbink nem kullanccsal a brkben trtek haza a szoksos stkrl.
A kullancsok az evolci csodi, hiszen tbb mint 50 milli ve lnek a Fldn. Ami azonban mgsem vletlen, ha belegondolunk, hogy nhny hernyn s madrfajon kvl alig van termszetes ellensgk. A melegvr llatoknak viszont kzel 300 faja (s mg szmos hll) szenved a kullancsok jelenleg ltez, 900 kullancsfajtnak valamelyiktl, illetve az ltaluk terjeszthet kb. 200 klnfle betegsgtl, fertzstl. Ezeknek a kls lskdknek (ektoparazitknak) 58 klnfle vltozata Eurpban is honos. Magyarorszg terletn eddig 42 klnbz fajjal lehetett tallkozni, amelyek kzl hrom az, amelyik szinte folyamatosan, egyre nagyobb mennyisgben elfordul, s veszlyt jelent emberre s kutyra egyarnt. Ezek a kullancsfajok a kvetkezk:
Kznsges kullancs (Ixodes ricinus) kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) - Barna kullancs (Rhipicephalus sanguineus)
A kullancsok nem rovarok, hiszen nyolc lbuk van, hanem a pkszabsak osztlyba (Arachnida), az atkk rendjbe (Acarina) sorolt llatok. F tartzkodsi helyk s letterk az erdk, erdk szlei, a bsges aljnvnyzettel rendelkez s szmukra kedvez pratartalmat biztost terletek. Mivel a kullancsok lskdk, teljes letfolyamatuk lejtszdshoz szksgk van egy msik llnyre, egy n. gazdaszervezetre, amely tpllkot biztost szmukra. Erre a tpllkot s tmenetileg biztos tartzkodsi helyet ad gazdallat-szerepre egyb llatok s nemritkn az ember mellett vlasztjk ki a kutykat. A tpllkozsuk vrrel trtnik, s egy kullancsnak az lete sorn hromszor is szksge van r, hogy vrt szvjon ki egy msik llnybl.
 
 
A kullancs letciklusa
 
A kullancsok petvel szaporodnak, s ngy letciklusban lik le letket:
pete- lrva - nimfa - kifejlett llat
Nehezti a kullancsok elleni hatkony kzdelmet, hogy a klnbz fajok fejldsi talakulsa eltr idt vesz ignybe. Egyes kullancsfajoknl a ngy letciklus hat hnap alatt, msoknl hrom v sorn zajlik le. A lrvnak szksge van tpllkra ahhoz, hogy nimfv fejldhessen, s a nimfnak tpllkra van szksge ahhoz, hogy kifejlett kullanccs vltozhasson. A kifejlett kullancsnak pedig szintn jabb vrszvsra van szksge ahhoz, hogy peti olyan llapotra fejldjenek, hogy azokat megfelel helyre lerakhassa. A hrom egymst kvet tpllkfelvtelhez - vrszvshoz - minden egyes alkalommal egy gazdallatot (embert, kutyt, macskt, zet, szarvast, madarat stb.) kell tallnia, amelynek brn piciny nylst vgva, horgas kampval megkapaszkodva 3-10 nap alatt teleszvja magt vrrel. Ilyenkor a testmrete a szzszorosra, testtmege a 200-szorosra is kpes megnvekedni.
Az ldozat kivlasztshoz a kullancsok egyrszt rendkvl fejlett hrzkel-kpessgket (rzkelik a meleg vrt), msrszt a lbaikon elhelyezked gzrzkelket hasznljk fl, kielemezve a nyl, testnedvek, zsrsavak kzelsgt s sszettelt. Ha nem rzkelik a megfelel ldozatot, az mg nem jelent szmukra klnsebb veszlyt, mert 10-12 hnapig kpesek tpllk nlkl is tovbb lni, s vrni a megfelel pillanatra, illetve az alkalmas tpanyagforrst jelent llnyre. Abban az esetben, ha a vrakozhelyrl (aljnvnyzet) sikerlt tjutniuk egy ldozatra, mg mindig 1-3 rnyi idt tltenek el azzal, hogy kikeressk a vrszvsra legalkalmasabb pontot, ahol vkony a br, s kzvetlenl a brfelszn alatt futnak az erek.
Az letciklus utols fzisban egy kifejlett llat egy rn bell kb. 2000-3000 pett rak le, majd elpusztul. A petkbl, a korbbi klmakrlmnyeket felttelezve, mrciusban fejldnek ki a  0,5 mm nagysg lrvk, amelyeknek ekkor mg csak 6 lbuk van, s els tpllkukat a peterakst kveten elpusztult anyjuk teteme jelenti. A lrvk tovbb fejldnek, s tovbbi egy pr lbuk alakul ki. Ekkor mretk tlagosan 1 mm. Ezeknek a lrvknak a legaktvabb, legnagyobb terjeszti az zek s szarvasok. kutatsok megllaptsa szerint az idjrsi tnyezk mellett egy-egy adott terlet vadllomnya s vadgazdlkodsa a msodik legnagyobb befolysol tnyezje a kullancsok szaporodsnak, elterjedsnek s elfordulsi mennyisgnek. Szerencsre a rengeteg petbl a lrva talakulst kveten mr csak tlagosan 200-250 nimfa, majd a ksbbi letciklust kveten csupn 2-3 kifejlett kullancs marad letben. Az emberek s a kutyk szempontjbl ez a viszonylag magas elpusztulsi hnyados az egyedli pozitvum a kullancsok letben.
Az alig ltez termszetes ellensgek s az letciklusok kzbeni magas elpusztuls mellett csak nagyon kevs dolog van, amit a kullancsok nem szeretnek, s befolysolja a szaporodsukat, elterjedsket. A kutatknak sikerlt megllaptaniuk, hogy a zsrsavak kzl egyedl a kkuszzsrsav az, amelyiktl irtznak a kullancsok, valamint van nhny kmiai szer, amelyeknek hatsra elpusztulhatnak. Ezeket hasznljk fl a klnbz kullancsriaszt-szerek s -nyakrvek gyrti.
Kt idjrsi tnyez szintn nagymrtkben befolysolni tudja a kullancsok szaporodst: a hosszan tart szrassg s a 6 C alatti hideg. Ez utbbi az egyik magyarzata a kullancsok utbbi vtizedben megfigyelhet fokozott elterjedsnek, ugyanis a jelenlegi klmavltozst megelzen Kzp-eurpban a tl folyamn tbb peridusban is 7-21 napig folyamatosan 6 C alatti volt a hmrsklet, s ezt csak nagyon kevs kullancsnak sikerlt tllnie. Aggodalomra int tny az is, hogy az elmlt kt vben Norvgia s Finnorszg terletn, az szaki sarkkrtl 200 km-re dlre is fltntek a kullancsok.
 
 
Fertzsveszly
 
A kullancsnak mint parazita llatnak a jelenlte a kutyn, vagy a szrsa s a vrszvs okozta vrmennyisg elvesztse a kutya szmra tulajdonkppen teljesen veszlytelen. Ami a kullancsot a kutyk szmra veszlyess teszi, az a klnfle vrusoknak s baktriumoknak a bevitele a kutya brbe s vrbe, aminek kvetkeztben klnfle betegsgek alakulhatnak ki. A kullancsok ltal terjesztett s a kutyra veszlyt jelent fertz betegsgek kzl igazn hrom terjedt el.
 
 
Babesiosis
 
 
A betegsg krokozja a Babesia nev egysejt, a vrsvrtesteket megtmad lskd. Mretk alapjn ktfle Babesia ltezik, ezek kzl a 3-5 mikromter nagysg jelent veszlyt a kutyk szmra. Ezekbl is hrom klnfle ltezik, de szerencsre kett csak a szubtrpusi s trpusi krnyezetben fordul el. A tnetek a kutyn 2-20 nap eltelte utn bgyadtsggal s hirtelen jelentkez magas lzzal (40-41C) mutatkoznak. A betegsgnek akut, klasszikus s krnikus lefolys vltozatt klnbzteti meg az llatgygyszat. A krokozt magban hordoz szukbl a vemhessg alatt a fejld klykkbe is tjuthatnak az lskdk, gy a klykk mr fertztten szlethetnek. Korbban csak a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) volt az egyedli terjesztje, de az utbbi vekben mr a kznsges kullancsban (Ixodes ricinus) is egyre gyakrabban kimutathat volt. Ezt a krokozt a kullancs nem azonnal, a vrszvs megkezdsekor juttatja be a kutya vrkeringsbe. A vrszvs megindulsa egyfajta jelads az egysejt lskdknek, melynek hatsra szerkezeti talakulst indtanak be. Az igazn nagy veszlyt az jelenti, ha a kullancs tbb mint kt napig lskdhet a kutyn, ugyanis a vrszvs megkezdse utn 48 rval kezdenek a kullancsban tolongani a fertzsre ksz, talakult krokozk.
Tnetek: kezdetben bgyadtsg, tvgytalansg, lz, ksbb vrfestk-vizels, srgasg, bzs lehelet, hnys, idegrendszeri tnetek.
Kezels: idben szlelt s diagnosztizlt betegsg esetn a krokozk elpuszttsra jelenleg hatkony injekcis ksztmny (pl. imidocarb hatanyag IMIZOL vakcina) ll az llatgygyszat rendelkezsre. Tbb napos vrakozs mr slyos kvetkezmnnyel jrhat, gygykezels hinyban a kutyaegy ht alatt elpusztulhat. Kivteles esetekben azonban elfordulhat ngygyuls is.
 
 
Lyme-kr (Borreliosis)
 
A betegsget a Borrelia burgdorferi nev, spirl formj baktrium okozza, amelynek fenntarti a rgcslk (egr, pocok, sn, patkny) s a nagyvadak (z, szarvas, muflon). A betegsget a '80-as vekben sikerlt elszr diagnosztizlni. Azta ez a leggyakrabban megllaptott, kullancsok ltal terjesztett betegsg. Flmrsek szerint jelenleg a kullancsok 4-10%-a hordozza a krokoz baktriumot. A kr a kutya egsz szervezett rintheti.
Tnetek: a vrszvs helyn nhny napot kveten kr alakban kialakul piros, kiszradt brfellet, lz, arcidegbnuls, lts-, halls-, egyenslyzavar, zleti- s izomfjdalom, szvritmuszavar, szrhulls. A betegsg pontos megllaptshoz vrvizsglat szksges.
Kezels: amennyiben a betegsget sikerl a kezdeti szakaszban felismerni, akkor legalbb 6 hetes antibiotikumkrval eredmnyesen kezelhet. A ksn diagnosztizlt esetekben sok esetben hallt okozhat.
 
 
Agyvel- s agyhrtyagyullads (kullancs-encephalitis, FSME Frhsommer-Meningoenzephalitis)
 
A kutyknl ritkn elfordul vrusbetegsg. Enyhe lefolys esetn viszonylag rtalmatlan, azonban ha a vrus megtmadja az llat kzponti idegrendszert, akkor bnulst s maradand agykrosodst okozhat. Sokig azt gondoltk, hogy csak embernl jelentkezhet, de 1972-ben els alkalommal kutynl is regisztrltk. Osztrk kutatk megllaptsa szerint a kullancs kzvettsvel megfertzdtt kutyk 30%-a nem betegszik meg a szervezetbe kerlt vrustl, viszont 70% igen. Hogy a kutyamelyik csoportba kerl, azt nem a fajtja, neme vagy a kora befolysolja, hanem hogy milyen esetleges ms vrusfertzse van, s milyen ers az immunrendszere.
Tnetek: lz, hnys, szdls, bnuls, zleti- s izomfjdalom.
Kezels: amennyiben sikerl idben diagnosztizlni a betegsget, akkor antibiotikumos kezels s physiotherpia kombincijval kezelhet, de gyakori a gyors s tragikus lefolys, ami a kutyahallval vgzdik.
Ajnlatos a gazdiknak figyelembe venni, hogy az idsebb kutykra ltalban a fertzsek sokkal nagyobb veszlyt jelentenek, mint a fiatalokra.
 
 
Megelzs, vdekezs
 
A megelzs egyik formja lehet, hogy az interneten elrhet n. kullancstrkpek segtsgvel a gazdi tjkozdik arrl, melyik terlet mennyire s milyen kullancsfajjal teltett. Ha a gazdi s kutyja nagyvrosban lakik, vagy nem olyan helyen, ahol a kullancsok nagyon elterjedtek, akkor lehetsg szerint kutyjval kerlje el a trkpen klnsen veszlyesnek feltntetett helyeket.
Ha mgis ezeken a helyeken l vagy tmenetileg tartzkodik a kutya, akkor egy-egy sta vagy kirnduls sorn ajnlatos kb. 30 percenknt tvizsglni a kutya testt. Ez rvid s vilgos szr kutyknl knnyebben s eredmnyesen kivitelezhet, hossz s stt szreknl kevsb, de j eslyt ad arra, hogy mg mieltt a brbe hatolt volna a kullancs, sikerljn szrevenni s a szrzetbl eltvoltani. Ezzel megelzhet az esetleges fertzs krokozjnak bejutsa a kutyaszervezetbe. A mvelethez j segtsget nyjthat az n. bolhafs, vagy a mikroszlas szerkezet trlkend.
A kullancsok ltal terjesztett s a kutykra veszlyt jelent betegsgek msik megelzsi formja a jelenleg kereskedelmi forgalomban lv kullancsriaszt szerek valamelyiknek rendszeres, szinte egsz vben folyamatos hasznlata. A kaphat szerek s eszkzk klnbz formkban s klnbz hatanyagokkal llnak a gazdik rendelkezsre. Legkzismertebbek a spray, az impregnlt nyakrv, a cseppek, de vannak gyrtk, akik a meghatrozott frekvencij ultrahangot kibocst elemes kszlkkel, a rhodonit nev kzetbl kszlt szerrel,vagy a mgnes trert sugrz bimetl-ksztmnyekkel grik meg a vsrlknak a kullancsok elleni vdelmet. Mindegyiknek ms s ms a hatsideje (2 httl 7 hnapig), a hattvolsga s a hatkonysga.
A spray-ksztmnyek fleg a rvidszr kutyafajtk esetben nyjtanak nhny napos (ha a kutyabeugrik a patakba, folyba tba, akkor csak nhny rnyi) vdelmet. Rvidszr, kistermet kutyaesetben megnyugtat hats vdelmet nyjthat a kullancsnyakrv, amelyeknek a hattvolsga 5-30 cm lehet, de rtelemszeren ugyanennek a kullancsnyakrvnek a hatanyaga egy 50-100 cm testhosszsg kutya esetben a hts comb tjkn msz kullancsot nem nagyon fogja bosszantani. Testmrettl fggetlenl is igaz, hogy a kullancsnyakrvek az llat nyakn, fejn, melln s mells lbai krnykn hatkonyak, de az llat tbbi testrszn kevsb.
Ennl eredmnyesebb vdelmet nyjtanak azok a szerek (spot-on ksztmnyek) amelyeket a hasznlati tmutat szerint bizonyos idnknt megismtelve a kutyaszrzete kz, kzvetlenl a brrel rintkezve kell flhordani, csepegtetni. De akr kullancsnyakrv, akr csepegtet, a frdst, kutyakozmetikai kezelst kveten jra kell cserlni a kullancsnyakrvet, s jra elvgezni a csepegtetst. A fipronil hatanyag kullancsriaszt termkek a kutyafaggymirigyeiben raktrozdva s innen folyamatosan a brfelsznre kerlve fejtik ki hatsukat. Ily mdon a kullancsok tlnyom tbbsgt mr a befrds eltt, azonban valamennyi kullancsot mg a teljes befrds s a betegsgek tvitele eltt elpuszttjk.
Nhny kullancsriaszt termk olyan hatanyagokat tartalmaz, amely kros s mrgez lehet a mhekre s a halakra. Teht a mhszkedssel foglalkoz szomszd, vagy a kerti t dszhalai nem biztos, hogy rlnek a kutyavadonatj kullancsnyakrvnek, esetleg a kzelkben szrt rz, elzleg kullancsriasztval telecspgtetett kutynak. A permetrin nev anyagot tartalmaz kullancsriasztkrl fontos tudni, hogy macskkkal kzsen l kutyk esetben nem hasznlhatak, mert ez a hatanyag a macskkra mrgez hats. Egyes kullancsriaszt szerek kisgyerekekre, illetve ids, beteg vagy brsrlst szenvedett kutykra is veszlyt jelenthetnek. Ezzel kapcsolatban nem rt a termktjkoztatt figyelmesen tolvasni, vagy az llatot ismer, kezel llatorvos vlemnyt kikrni.
Ha a kullancsot a brbe frdsa utn, de mg a vrszvs megkezdse eltt sikerl eltvoltani, akkor a fertzds valsznsge minimlis. Viszont arra is minimlis az esly, hogy ebben az llapotban szrevehet legyen a kullancs. A legtbb esetben akkor akad meg a kutyt simogat kz a kullancson, ha mr lencse vagy bors nagysgra duzzadt a magba szvott vrtl. Ilyenkor ajnlott a kullancsot valamilyen segdeszkzzel (csipesz, kanl, kiemel villa stb.), vagy tapasztalt s rutinos gazdi esetn ujjheggyel vagy krmmel kicsavarni, kitpni. A kullancsot a brhz minl kzelebb megfogva, a felszvott vrtl duzzad testt lehetleg nem sszenyomva tvoltsuk el a kutya brbl. Lehetsg szerint a kullancs szrsnak helyt alkohollal, jddal vagy ms ferttlent szerrel ajnlott letiszttani.
A kztudatban klnfle trkkk s npi eltvoltsi mdszerek is elterjedtek: a kullancs bekense, lgznylsnak eltmse zsrral, olajjal, vajjal, krmmel, paraffin-olajjal, petrleummal, alkohollal, benzinnel, rovarirt-szerrel stb. Ezek ugyan a kullancs megfojtst vagy teljes elpuszttst clozzk, azonban csak az eltvolts idejt ksleltetik, s ilyenkor a fulladoz kullancs fertz anyagait a kutyba klendezi.
A kutya a megduzzadt llapotban lv kullancsot gyakorta kivakarja, kirzza magbl, s az kipereg a szrzete kzl. Ilyenkor a kullancs szrsnak helyt nagyon nehz utlag megtallni, de annak megfigyelse, hogy a kutyahol vakardzik, taln j nyomra vezetheti a gazdit.
Jelenleg mr vannak olyan jl felszerelt laboratriumok, amelyek egy j DNS-elemzsi technolgia segtsgvel, kb. 30.000,- Ft kltsgtrts ellenben, a kutybl kiszedett vagy kiesett kullancs bekldst kveten nhny napon bell e-mailben kzlik a gazdival, hogy a bekldtt kullancs magban hordozta, vagy nem hordozta magban a Lyme-kr (Borreliosis), illetve az agyvel- s agyhrtyagyullads (kullancs-encephalitis, FSME) krokozit.
Olyan vdolts, amely megelzi, hogy a kutyt, mint gazdallatot a parazitk ignybe vegyk, mg nem ltezik. A kullancsok ltal terjesztett hrom fertzs kzl kett ellen viszont mr lehet a kutykat oltsokkal vdeni:
A Lyme-kr (Borreliosis) amire azrt volt szksg, mert az eurpban ltez borrelik antignstruktrja nem egysges, eltr az amerikai kontinensen lktl -  az eurpai humn - s llatgygyszat szmra is elrhetv vlt. A vdolts hatsra a kutyaszervezetben termeldtt ellenanyag a vrkeringsbe kerlt baktriumokra is hat, de mr a vrszvs pillanatban a kullancs maga is passzvan immunizldik. A vdolts csak 12 hetes kor utn adhat, a vdettsg fenntartshoz vente egyszer adott emlkeztet olts ajnlott.ellen van vdolts (LYMEVAX vagy MERILYM vakcina). A nmetorszgi Freiburgi Max Planck Intzet s a Heidelbergi Egyetem immunbiolgiai kutatcsoportja fejlesztette ki a felleti fehrjjbl (OspA) ksztett vdolts vakcinjt, amelyet elszr 1998-ban, az USA-ban teszteltek s engedlyeztek. Majd rvid kitrt s nmi mdostst kveten
Az agyvel- s agyhrtyagyullads (kullancs-encephalitis, FSME) ellen tbb mint egy vtizede ltezik vdolts az emberek szmra, de klnbz gygyszerlobbi-rdekek vgett jelenleg csupn nhny eurpai orszgban van lehetsg arra, hogy a vakcint kutyk vdoltshoz is hasznljk. aktulis tanulmnyok azt mutatjk, hogy a humn vakcinval trtn olts hatsra a kutya szervezete megfelelen reagl, ha az alapimmunizlst kveten 2 x 4 hetes ideltoldssal frisst oltst kap az llat.
Babesiosis ellen nincs jelenleg a kutyk szmra vdolts.
 

                                                                                        Forrs: www.kutya.hu

 

 
 


MKOSE A Facebook-on!

Iratkozz fel hrlevlre, programokrl, tanfolyamokrl kapsz inft!

 


 Kullancsok, babzia
    lyme kr

 Bolhk
 Gyomorcsavarods

 MKOSE hzirend
 Flyball szablyzat
 BH 1 Alapfok
   Kisrkutya vizsga

 BH 2 Kzpfok
   Kisrkutya vizsga

 BH 3 Felsfok
   Kisrkutya vizsga

 Agility szablyzat
 Terelsi kpessg
   vizsga

 Terelkutya
    munkavizsga

 Vzi-mezei verseny
    vizslknak

 Beagle, basset hund
   kpessgvizsga

 Beagle munkavizsga
 Bloodhound 
   munkavizsga

 Erdlyi kop vzsga
   szablyzat

 Erdlyi kop 
   munkavizsga

 Vizsla kpessgvizsga
 Vreb vizsga,
   versenyszablyzat 

 Mindenes vizsga 
   vizslknak  

 Spniel munkavizsga
 Lajka munkavizsga
 Neheztett vrcsapa
 
 szi tenyszvizsga


A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG